MEGHALT AZ ALIEN MEGTEREMTŐJE

74 éves korában egy tragikus baleset okozta sérülés következtében, elhunyt a szürrealista képeiről és szobrairól híres Hans Rudolf Giger, akinek a nevét a legtöbben A nyolcadik utas: a Halál című film által ismerték meg. Ő alkotta meg Alient, és részben neki köszönhetően nyerte el a film 1980-ban a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat.

A svájci művész, Hans Ruedi Giger 1940-ben született, kezdetben belsőépítészetet tanult, abból váltott a grafikára és a szobrászatra. Egyedi stílusát leginkább a biomechanikus alakok és a technológiai formák jellemezték. Munkáiban gyakran keresett választ a múlt és a jövő, a jó és a gonosz, a valós és az álomszerű, az emberi és a gépi ellentétére. Képeinek nagy része festékszóróval készült.

Ridley Scott rendező a művész első könyvében (Necronomicon) talált rá arra a litográfiára, amely később A nyolcadik utas: a Halál című film alienjének alapját képzete. Ez a Necronom IV nevű litográfia volt, Giger a későbbi Alien-részekben ezt a figurát finomította, és a sorozat legkésőbbi darabjaiban, az Alien vs Predator-filmekben a vizuális effektekért felelős csapat szintén a svájci művész rajzait használta alapnak.

Giger tervezte meg részben a Dűne című film látványtervét, ő felelt a Dűne legendás bútoraiért és díszleteiért. A filmet először Alejandro Jodorowsky rendezte volna, ő kérte fel Gigert a díszletek kidolgozására, végül a könyv David Lynchhez került. Ezt azonban a svájci művész egyáltalán nem bánta; úgy vélte, hogy Lynch egy korábbi alkotásának, a Radírfejnek a vizuális világa egyértelműen azt a hangulatot tükrözi, amit Giger is képviselt.

Giger 1985-ben kiadta második albumát, ez Necronomicon II címmel jelent meg. A könyv megjelenése után már rendszeresen publikált az évtized egyik leghíresebb amerikai és brit science fiction magazinjába, az Omniba. Giger biomechanikus művészete főként a nyolcvanas években volt nagyon népszerű, számos albumborító megtervezésére kérték fel.

Giger jóbarátja volt az amerikai írónak és pszichológusnak, Timothy Learynek, aki egyébként a pszichedelikus drogok nagy pártfogója volt. Gigert nagyban inspirálta a horror történetek századfordulós írója, H.P. Lovecraft, ezt az bizonyítja a leginkább, hogy a Necronomicon nevet is Lovecrafttől vette Giger. Ernst Fuchs és Salvador Dalí művészete is hatott rá, és mivel rendszeresen gyötörték rémálmok is, sok ötletet merített éjszakai gyötrelmeiből, az alkotás folyamatát gyakran terápiaként használta.

Giger motívumai mind a mai napig rendre felbukkannak a popkultúra valamelyik szegmensében. A tetoválószalonokban például a kedvelt kérések közé tartozik egy-egy Giger-rajz megvalósítása, de a cyberpunk is előszeretettel hagyatkozik a svájci művész világára.

Forrás: cink.hu

További híreink