RENDEZŐK


Hany Abu-Assad

A palesztinai Názáretben született 1961-ben. Miután repülőmérnökként tanult és dolgozott Hollandiában, először producerként lépett be a filmezés világába. 1998-ban rendezte első játékfilmjét a holland író, Arnon Grunberg forgatókönyvéből (A 14. Pipi). Legnagyobb kritikai sikere a nagy vitákat kavart Mennyország most (2005), amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-díját, valamint ugyanebben a kategóriában jelölték Oscar-díjra is.

Khaled Soliman al Nassiry

Palesztin-szír költő, irodalomkritikus és tervezőgrafikus. 1979-ben született Damaszkuszban, 2009 óta Milánóban él. Jelenleg kreatív igazgatóként és grafikai tervezőként dolgozik az emírségekbeli Noon kiadóvállalatnak.

Ana Lily Amirpour

Az iráni-amerikai Ana Lily Armipour sokféle művészeti ágban kipróbálta magát a festészettől a szobrászatig – még egy indie rockzenekar frontembereként is turnézott szerte az Államokban – mielőtt Los Angelesbe költözött volna filmeket készíteni. Számos rövidfilm után 2014-ben a Sundance-en robbantott nagyot első nagyjátékfilmjével, a Csadoros vérszívóval.

Bitte Andersson

1981-ben született a svédországi Stjärnhovban. Punk és fanzine szubkultúrában mozgó képregényrajzoló és grafikus, aki a Troma Entertainment exploitation-műhelyében is dolgozott speciális effektusokon. A Konstfack művészeti egyetemen végzett, majd évekig vezetett egy LMBT könyvesboltot, mielőtt filmes tanulmányokba kezdett. A Dyke Hard a diplomafilmje.

Stathis Athanasiou

Orvosi, animátori és filmrendezői tanulmányokat is folytatott. Meghívást nyert a harmadik Berlinale Talent Campus-ra, rövid- és dokumentumfilmjei pedig számos díjban részesültek világszerte. Első mozifilmje, a DOS, a love story in reverse… (2011) több mint 10 nemzetközi fesztivál programjába került be. Új, közösségi finanszírozásban készült projektje, az Alpha (2015) egy transzmédia-performansz, amely a mozit, a performanszot és az élő zenét elegyíti.

Antonio Augugliaro

1978-ban született Milánóban, Olaszországban. Rendező és vágó. Karrierjét a Studio Azzurro videoművészeti csoport tagjaként kezdte. Jelenleg olyan TV-csatornáknak dolgozik, mint a Sky vagy a Discovery, valamint milánói független filmes produkciókban vesz részt.

Justin Benson

Justin San Diegoban nőtt fel. Alig fejezte be a középiskolát, már felfedezte magának a filmkészítést, amivel kitűnt főiskolai társai közül. A UCLA elvégzése után írt, rendezett, és szinte minden egyes munkát kipróbált, ami a filmiparban létezik.

Bong Joon-ho

1969-ben született Daeguban, Dél-Koreában. Szociológiát hallgatott a szöuli Yonsei egyetemen, majd két évig a Koreai Filmművészeti Akadémián tanult, ez idő alatt számos 16mm-es kisfilmet forgatott. Forgatókönyvíróként és rendezőasszisztensként dolgozott első játékfilmje, az Amelyik kutya ugat, az nem harap (2000) bemutatása előtt. A gazdatest (2006) című szörnyfilm, amely minden idők legnagyobb bevételt hozó koreai filmjévé vált, mérföldkövet jelenetett a pályáján. A Snowpiercer az első angol nyelven forgatott játékfilmje.

Lucie Borleteau

1980-ban született, a Paris 8 egyetemen folytatott filmes tanulmányokat. Azóta folyamatosan a filmkészítés területén dolgozik, belekóstolt a producerkedésbe, társforgatókönyvíró és rendezőasszisztens volt olyan alkotók mellett, mint Claire Denis, Arnaud Desplechin és Lou Ye, emellett színésznőként is feltűnt több filmben és színdarabban. Három rövidfilmet rendezett egész estés rendezői bemutatkozása, a Fidelio – Alice utazása (2014) előtt.

Nikias Chryssos

Heidelberg közelében született 1978-ban. Angliában film- és videoprodukciós szakon, a Baden-Württemberg Filmakadémián rendezőként tanult. A Kataskop Film nevű produkciós iroda alapítója – utóbbi égisze alatt készült el A bunkerbe zárva című első játékfilmje is. A filmet a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be 2015 februárjában.

Jemaine Clement

Új-zélandi komikus, színész és sokoldalú zenész, akit leginkább a Flight of the Conchords komikus duó másik feleként ismernek Bret McKenzie társaként. Játékfilmes rendezői debütálása a Hétköznapi vámpírok (2014), amit a mentornak és apafigurának tekintett Taikával közösen készített, tovább szélesítve ezzel kreatív munkakapcsolatukat.

Scott Cohen

Művész és filmrendező, New Yorkban él. Munkássága a különböző művészeti ágak közötti átjárást helyezi a középpontba – sokoldalú alkotó, aki egyaránt foglalkozik filmmel, fényképezéssel és dizájnnal. A világ különböző magángyűjteményeiben szétszórva található alkotásai egy „Befejezetlen ballada” című, költői narratíva részét képezik.

Nisan Dag

Török író és rendező, a New York-i Columbia Egyetemen végzett filmrendezőként. Animációs és élőszereplős rövidfilmjeit világszerte számos fesztiválon mutatták be. Az Esra Saydammal közösen rendezett Vízválasztó az első nagyjátékfilmje.

Yann Demange

1977-ben Párizsban született, de Londonban nőtt fel. Karrierjét koncertfilmek és zenészek promóciós anyagainak készítésével kezdte. A National Film and Television School hallgatója volt, 2007-ben pedig meghívást nyert a Berlinale Talent Campus-ra. Hulla-ház című ötrészes minisorozatát 2010-ben BAFTA-díjra jelölték, a Top Boy című sorozatért pedig 2013-ban a legjobb rendező kategóriában jelölték. A ’71 az első nagyjátékfilmje.

Alex Garland

1970-ben született Londonban, író, forgatókönyvíró és producer. Első regényét, A partot 1996-ban, 26 évesen publikálta, amely hatalmas siker lett, és később Danny Boyle készített belőle filmet Leonardo DiCaprio főszereplésével. Forgatókönyvíróként olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a 28 nappal később (2002), a Napfény (2007), a Dredd (2012) és az Ishiguró regényéből adaptált Ne engedj el! (2010). Az Ex Machina az első rendezése.

Ole Giæver

1977-ben született Tromsóban, Norvégiában. A stockholmi Konstfack Art Academy-n végzett 2005-ben. 2002 és 2007 között társrendezőjével, Marte Volddal együtt 260 rövidfilmet forgatott a „Play” nevű projekt keretében. Számos rövidfilmet rendezett, köztük a díjnyertes Tommy-t (2007) és a 45 perces Sommerhusetet (Summers Past) (2008). 2011-ben jelentkezett Fjellet (The Mountain) című első nagyjátékfilmjével.

Richard Glatzer

Glatzer és Westmoreland 1995-ben ismerték meg egymást, majd 2013-ban kötöttek házasságot. A páros 2006-ban Sundance-történelmet írt, amikor Quinceañera című filmjükkel elnyerték a zsűri nagydíját és a közönségdíjat is. További közös filmjeik a The Fluffer (2001) és a The Last of Robin Hood (2013). Glatzer, akit 2011-ben diagnosztizáltak ALS betegséggel, 2015 március 11-én, 63 évesen hunyt el. Betegsége és a rendkívüli fizikai nehézségek ellenére a Megmaradt Alice-nek befejezéséig minden nap személyesen jelen volt forgatáson.

Chad Gracia

Közel 20 évig dolgozott a New York-i színházi életben producerként, dramaturgként és drámaíróként, főként verses darabokra koncentrálva. Munkáit az Egyesült Államok és Európa számos városában színre vitték. Társírója a sumér eposzon alauló Gilgames című drámának, emellett régre visszanyúló munkakapcsolata van az amerikai verses színdarabokat jegyző Kirk Wood Bromley-val is. Az Orosz harkály az első filmje.

Gabriele del Grande

1982-ben született Luccában, Olaszországban. Író, szabadúszó újságíró. 2006-ban megalapította az európai bevándorlási politika áldozataival foglalkozó Fortress Europe nevű weboldalt. 2011 óta rendszeres tudósítója az Arab Tavasz, a líbiai és szíriai háborúk eseményeinek.

James Hall

Edward Lovelace és James Hall a neves Bournemouth Film School-on végeztek 2006-ban. A Pulse Films számára forgattak zenés videoklipeket, mielőtt elkészítették első filmjüket, az amerikai DIY indie zenei szintérről szóló Werewolves Across Americá-t (2010). 2012-ben a Part of Me producerei voltak, amely Katy Perry, a világhírű popsztár életébe engedett bepillantást, és bemutatása után minden idők negyedik legnagyobb bevételt hozó zenei dokumentumfilmje lett.

Ning Hao

1977-ben született Kínában. Látványtervezést tanult a Sanhszi Taiyuan Filmiskolában, majd a Pekingi Művészeti Egyetemen tanult tovább. 2003-ban operatőrként végzett a Pekingi Filmakadémián a Csütörtök, szerda című rövidfilmjével.

Don Hertzfeldt
Øyvind Holtmon
Gabe Ibáñez

1971-ben született. Képtudományt tanult a Complutense Egyetemen Madridban, ahol megalapította az Expio nevű, számítógéppel létrehozott képek fejlesztését és kutatását célzó úttörő társaságot. A digitális utómunka területén dolgozott 3D-s modellezőként és vizuális effektus-rendezőként, később pedig reklámfilmeket is rendezett. 2006-ban készítette első rövidfilmjét Máquina (Gép) címmel, 2008-ban pedig első játékfilmjét, a Hierrót.

Evan Johnson

Író és filmkészítő, Winnipegben él. 2009 óta dolgozik Guy Maddinnel közösen.

Hammad Khan

1975-ben született, pakisztáni rendező és forgatókönyvíró. Három, világszerte bemutatott rövidfilmje számos elismerésben részesült. Első játékfilmjét, a Slackistánt, a pakisztáni kormány betiltotta, profán beszédet és alkoholfogyasztást ábrázoló jelenetei miatt. Az Anima State sorsa jelenleg is bizonytalan.

Le-Van Kiet

1980-ban született, vietnami-amerikai rendező és író. A University of California Los Angeles (UCLA) filmiskoláján végzett. 2006-ban forgatta első nagyjátékfilmjét, a Dust of Life-ot. Következő filmje, House in the Alley (2012) az első vietnami horrorfilm volt, amely moziforgalmazásba került az Egyesült Államokban.

Andrew Leavold

1995 és 2010 között Ausztrália legnagyobb kultfilm-kölcsönzőjének, a Trash Videónak a tulajdonosa és vezetője volt. Emellett filmrendező, publikált akadémikus szerző, kutató, fesztivál-kurátor, zenész, TV-s személyiség, mindezeken túl pedig az alacsonyabb presztízsű zsánerfilmek megátalkodott és kielégíthetetlen rajongója.

Kristian Levring

1957-ben született, író és rendező. Vágóként végzett a Dán Nemzeti Filmiskolában, de rövidesen a rendezés felé fordult. 1988-tól reklámfilmek rendezőjeként fut be sikeres nemzetközi karriert. A Dogma 95 mozgalom 1995-ös elindítói közé tartozott. Következő projektje a Detroit munkacímű horrorfilm, melynek Lars von Trier írja a forgatókönyvét.

Ye Lou

1965-ben született Sanghajban. A Pekingi Filmakadémián végzett 1989-ben rendezőként. 1993-ban készítette első játékfilmjét, a Weekend Lovert. Filmjeit rangos nemzetközi fesztiválokra válogatták be (Cannes, Velence, Berlin), és számos díjat nyertek.

Edward Lovelace

Edward Lovelace és James Hall a neves Bournemouth Film School-on végeztek 2006-ban. A Pulse Films számára forgattak zenés videoklipeket, mielőtt elkészítették első filmjüket, az amerikai DIY indie zenei szintérről szóló Werewolves Across Americá-t (2010). 2012-ben a Part of Me producerei voltak, amely Katy Perry, a világhírű popsztár életébe engedett bepillantást, és bemutatása után minden idők negyedik legnagyobb bevételt hozó zenei dokumentumfilmje lett.

Yang Lu

A Pekingi Filmakadémián végzett filmrendezőként. A Pengék testvérisége a harmadik játékfilmje a My Spectacular Theatre (2010) és az A Motor Home Adventure (2012) után.

Guy Maddin

Kandai művész, forgatókönyvíró, filmkészítő és producer. Több mint tíz játékfilmet és számtalan rövidfilmet rendezett. Munkái számos elismerésben részesültek, köztük a My Winnipeg (2007) a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) elnyerte a legjobb kanadai film díját.

Michael Madsen

Konceptuális művész, író, rendező. Fontosabb munkái közé tartozik Az örökkévalóságig (2010) című díjnyertes dokumentumfilm, valamint a Wim Wenders által kezdeményezett A kultúra katedrálisai (2014) című 3D-s antológiafilm egy epizódja (A Halden börtön). Madsen emellett számos nagynevű egyetemen tart vendégelőadásokat szerte a világban.

Carlos Marques-Marcet

Spanyol producer, vágó, író és rendező. Barcelonában született és nőtt fel. Filmkészítőként korán rátalált a saját hangjára – már harmadik rövidfilmjével, mindössze 19 évesen meghívást nyert a Berlinale Talent Campus-ra. A La Caixa ösztöndíj keretében Los Angelesben folytatta tanulmányait az UCLA mesterképzésén. A 10 000 km az első játékfilmje.

Hitoshi Matsumoto

Komikus, rendező, esszéista, első sorban a japán Downtown komikus duó tagjaként ismert, ahol Masatoshi Hamadával, untermanjával szemben övé a „vicces” karakter. Filmkészítőként valódi renegát, aki szembemegy mindenféle szabállyal és konvencióval. A filmvilágba a Big Man Japan című kaiju-paródiája robbantotta be 2007-ben, amelyből jelenleg hollywoodi remake készül.

Morgan Matthews

Brit producer és rendező. 2008-ban BAFTA díjat nyert The Fallen című filmjével a legjobb rendező kategóriákban, filmjét pedig a legjobb dokumentumfilm kategóriában is jelölték. Több mint tíz éves, elismert dokumentumfilmes tevékenysége után 2014-ben az X+Y-nal játékfilm-rendezőként is debütált.

Aaron Scott Moorhead

Moorhead a floridai Tarpon Springs-ben nevelkedett. Már gyerekként VHS-re forgatott filmeket, az első egészestés filmje rendezésekor még csak 19 éves volt. Imádja a kockázatot vállaló, nem alibiző filmeket. Az FSU Film School elvégzése óta a filmkészítés vizuális oldalával foglalkozik, dolgozott operatőrként, rendezőként, fénymegadóként  és vizuális effektekért felelős szakemberként is.

April Mullen

April Mullen korábbi munkái között szerepel a Hajnali hullák, amely az első teljes egészében sztereoszkópikus kanadai 3D játékfilm volt. Mullen a díjnyertes produkciós cég, a WANGO Films társalapítója. Jelenleg következő játékfilmje és egy nyolcrészes tévésorozat előkészítésén dolgozik.

The Maw Naing

1971-ben született burmai költő, performansz-művész, festő, filmkészítő. Burmai irodalmat és informatikát hallgatott, majd filmes tanulmányokat folytatott a Yangon Film School és a prágai FAMU hallgatójaként. Költeményei gyakran szerves részét képezik installációinak, performanszainak és filmjeinek, amelyeket számos díjat nyertek világszerte. A szerzetes az első nagyjátékfilmje.

Afia Nathaniel

Afia Nathaniel informatikusból lett filmkészítő, aki előszeretettel feszegeti a narratív film határait. A Columbia Egyetem filmes mesterszakának adjunktusaként fiatal amerikai és pakisztáni filmes diákokat mentorál. A World YWCA nevű nemzetközi nonprofit nőjogi szervezet munkatársaként fontos beszédeket tartott a nők elleni erőszakról, valamint a művészek társadalmi változásokban játszott aktív szerepéről. A Dukhtar (2014) az első nagyjátékfilmje.

David Oelhoffen

Francia író, rendező. Számos rövidfilmet rendezett játékfilmes debütálása, a 2007-es, Cannes-ban bemutatott Nos retrouvailles előtt. A Távol az emberektől a második játékfilmje.

Joshua Oppenheimer

1974-ben született Texasban. Több mint tíz éven át foglalkozott halálbrigádokkal és áldozataikkal, hogy megvizsgálja a politikai erőszak és társadalmi megjelenése kapcsolatát. Az ölés aktusa című dokumentumfilmjével, melyet Dusan Makavejev „tökéletes, egyedülálló mesterműnek” nevezett, világszerte figyelmet keltett 2012-ben.

Mike Ott

1977-ben született, rendező és forgatókönyvíró. A California Institute of the Arts-on tanult, játékfilmjei számos díjat nyertek nemzetközi fesztiválokon. Jelenleg filmrendezést tanít a University of Southern California (USC) hallgatóinak.

George Ovashvili

1963-ban született a Szovjetunióban. A Grúziai Állami Színház- és Filmművészeti Intézetben tanult, majd a New York Filmakadémia Los Angeles-i kampuszán. Egyaránt forgat játék- és dokumentumfilmeket, melyek közül többnek producere is volt. Első játékfilmje, a Túlparton (2009) közel ötven díjat nyert, az Európai Filmakadémiától pedig az Év Európai Felfedezetttje kategóriában kapott jelölést.

Jafar Panahi

1960-ban született az iráni Mianehben. Az iráni új hullám kulcsfigurája, napjainkban az iráni független film egyik legfontosabb rendezőjeként tekintenek rá. Noha hazájában több filmjét betiltották, a nemzetközi kritika zajosan ünnepelte alkotásait, és számos fontos díjat nyertek. 2010-ben „rendszerellenes propaganda-tevékenység” vádjában bűnösnek találták, amiért 20 évre eltiltották a filmkészítéstől, és az országot sem hagyhatja el.

John Pirozzi

John Pirozzi elsősorban operatőrként ismert, többek között Patti Smith és Leonard Cohen filmjein is dolgozott; rendezőként a Sleepwalking Through the Mekong című, szintén Kambodzsában forgatott zenés dokumentumfilmjével debütált 2007-ben, amely a kaliforniai Dengue Fever rockbanda első kambodzsai turnéját rögzítette. Emellett számos videoklipet rendezett, olyan zenészeknek és zenekaroknak, mint a Queens of the Stone Age, a Calexico, Vic Chesnutt és Victoria Williams.

Laura Pointras

Dokumentumfilmes, újságíró, művész. Filmjeit világszerte számos fesztiválon mutatták be, amelyekért újságírói munkássága mellett nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesült. A Yale és a Duke University filmes oktatója volt, tagja a Freedom of the Press Foundation-nek. Glenn Greenwald és Jeremy Scahill mellett a The Intercept híroldal társalapítója.

Kelly Reichardt

1964-ben született, a floridai Miami-Dade Country-ban nőtt fel. Már gyerekkorától érdeklődött a fényképezés iránt. Mesterfokozatát a bostoni School of the Museum of Fine Arts-on szerezte, majd 1988-ban New York-ba költözött, ahol máig is él. Az elmúlt tíz évben Reichardt az amerikai független film egyik legkarakteresebb alkotójává nőtte ki magát. Az amerikai vidék motívumai és az utazásnarratívák egész munkásságát átszövik.

Ronnie Sandahl

1984-ben született, író és rendező. Első hazai sikerét 22 évesen érte el egy nagy visszhangot kiváltó regénnyel. Számos rövidfilmet rendezett első nagyjátékfilmje, az Underdog előtt.

Peter Sattler

Az indianai Lafayette-ben született. A North Carolina School of the Arts-on filmrendezőként végzett. Vizsgafilmjét, a Newtont (2001) diák-Oscar-díjra jelölték. A Camp X-Ray az első nagyjátékfilmje.

Esra Saydam

Török rendező, író, producer. Isztambulban nőtt fel, majd később az Egyesült Államokba költözött, hogy filmkészítői karriert folytasson. Rövidfilmjeit számos fesztiválra válogatták be. A Nisan Daggal közösen rendezett Vízválasztó az első nagyjátékfilmje.

Albert Shin

Koreai-kanadai felmenőkkel rendelkezik, a York University-n tanult filmkészítést. Producere volt többek között a Day of John (2005) című díjnyertes rövidfilmnek, valamint a Krivina (2012) című játékfilmnek. Az egyetem befejezése után Igor Drljacával, korábbi hallgatótársával megalapította a TimeLapse Pictures produkciós irodát Torontóban. A cég első munkája Shin bemutatkozó játékfilmje, a Point Traverse (2009) volt.

Inuk Silis Høgh

1972-ben született Qaqortoqban, Grönlandon. A University of Bristol és a koppenhágai Royal Danish Academy of Fine Arts hallgatója volt. Számtalan nemzetközi művészeti kiállításon szerepelt munkáival és installációival. 1999-ben rendezte Sinilluarit című első rövidfilmjét, amelyet több mint húsz fesztiválon vetítettek világszere. A Sumé – A forradalom hangja az első egészestés dokumentumfilmje.

Wojtek Smarzowski

A lengyelországi Korczynában született 1963-ban, a krakkói Jagelló Egyetemen tanult filmkészítést. Napjainkban a legnépszerűbb lengyel rendezők egyike, akinek filmjei a lengyel identitás kérdéseit és kulcsfontosságú társadalmi problémákat feszegetnek.

Peter Strickland

1973-ban született, az angliai Readingben nőtt fel. Író, rendező, experimentális zenész. Első játékfilmje, a Varga Katalin balladája a Berlini Filmfesztivál Ezüst Medve-díját nyerte a hangmérnöki munkáért. A The Duke of Burgundy a harmadik játékfilmje.

Jukka-Pekka Valkeapää

1977-ben született a finnországi Porvoo-ban. Helsinkiben tanult filmrendezést. Valkeapää-t 2005-ben beválasztották a cannes-i Cinéfondation rezidencia programjába, ennek keretében kidolgozhatta a Látogató forgatókönyvét, amelyből később rendezői bemutatkozása készült 2008-ban. A Megléptek (2014) a második játékfilmje.

Taika Waititi

Elismert művész, komikus, író, színész és rendező. 2005-ben szerzett nemzetközi hírnevet, amikor Two Cars, One Night (2004) című rövidfilmjét Oscarra jelölték. Miután Jemaine szerepelt Waititi első játékfilmjében, a Sas kontra cápában (2007), Taika bekerült az HBO sikersorozata, a Slágermájerek írói és rendezői közé. Azóta is rendez az ABC-nek, az MTV-nek és más hárombetűs tévétársaságoknak.

Wash Westmoreland

Glatzer és Westmoreland 1995-ben ismerték meg egymást, majd 2013-ban kötöttek házasságot. A páros 2006-ban Sundance-történelmet írt, amikor Quinceañera című filmjükkel elnyerték a zsűri nagydíját és a közönségdíjat is. További közös filmjeik a The Fluffer (2001) és a The Last of Robin Hood (2013). Glatzer, akit 2011-ben diagnosztizáltak ALS betegséggel, 2015 március 11-én, 63 évesen hunyt el. Betegsége és a rendkívüli fizikai nehézségek ellenére a Megmaradt Alice-nek befejezéséig minden nap személyesen jelen volt forgatáson.

Ryan Wise

Rendező, producer, író és vágó, az Emmy-jelölt Sam Has 7 Friends (2006) and Prom Queen (2007-2012) websorozatok társalkotója. Dokumentumfilmeken végzett díjnyertes vágói munkája mellett (The Green Rush, 2008, Why We Ride, 2013), többek között Michael Eisnerrel és McG-vel is dolgozott közösen.


KeSzCsSzVa
30310102030405
06070809101112
13141516171819
20212223242526










Get Adobe Flash player








.

   
© Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Budapest 2019 Kapcsolat » powered by dotindot°