| Hany Abu-Assad
A palesztinai Názáretben született 1961-ben. Miután repülőmérnökként tanult és dolgozott Hollandiában, először producerként lépett be a filmezés világába. 1998-ban rendezte első játékfilmjét a holland író, Arnon Grunberg forgatókönyvéből (A 14. Pipi). Legnagyobb kritikai sikere a nagy vitákat kavart Mennyország most (2005), amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-díját, valamint ugyanebben a kategóriában jelölték Oscar-díjra is. |
| Khaled Soliman al Nassiry
Palesztin-szír költő, irodalomkritikus és tervezőgrafikus. 1979-ben született Damaszkuszban, 2009 óta Milánóban él. Jelenleg kreatív igazgatóként és grafikai tervezőként dolgozik az emírségekbeli Noon kiadóvállalatnak. |
| Ana Lily Amirpour
Az iráni-amerikai Ana Lily Armipour sokféle művészeti ágban kipróbálta magát a festészettől a szobrászatig – még egy indie rockzenekar frontembereként is turnézott szerte az Államokban – mielőtt Los Angelesbe költözött volna filmeket készíteni. Számos rövidfilm után 2014-ben a Sundance-en robbantott nagyot első nagyjátékfilmjével, a Csadoros vérszívóval. |
| Bitte Andersson
1981-ben született a svédországi Stjärnhovban. Punk és fanzine szubkultúrában mozgó képregényrajzoló és grafikus, aki a Troma Entertainment exploitation-műhelyében is dolgozott speciális effektusokon. A Konstfack művészeti egyetemen végzett, majd évekig vezetett egy LMBT könyvesboltot, mielőtt filmes tanulmányokba kezdett. A Dyke Hard a diplomafilmje. |
| Stathis Athanasiou
Orvosi, animátori és filmrendezői tanulmányokat is folytatott. Meghívást nyert a harmadik Berlinale Talent Campus-ra, rövid- és dokumentumfilmjei pedig számos díjban részesültek világszerte. Első mozifilmje, a DOS, a love story in reverse… (2011) több mint 10 nemzetközi fesztivál programjába került be. Új, közösségi finanszírozásban készült projektje, az Alpha (2015) egy transzmédia-performansz, amely a mozit, a performanszot és az élő zenét elegyíti. |
| Antonio Augugliaro
1978-ban született Milánóban, Olaszországban. Rendező és vágó. Karrierjét a Studio Azzurro videoművészeti csoport tagjaként kezdte. Jelenleg olyan TV-csatornáknak dolgozik, mint a Sky vagy a Discovery, valamint milánói független filmes produkciókban vesz részt. |
| Justin Benson
Justin San Diegoban nőtt fel. Alig fejezte be a középiskolát, már felfedezte magának a filmkészítést, amivel kitűnt főiskolai társai közül. A UCLA elvégzése után írt, rendezett, és szinte minden egyes munkát kipróbált, ami a filmiparban létezik. |
| Bong Joon-ho
1969-ben született Daeguban, Dél-Koreában. Szociológiát hallgatott a szöuli Yonsei egyetemen, majd két évig a Koreai Filmművészeti Akadémián tanult, ez idő alatt számos 16mm-es kisfilmet forgatott. Forgatókönyvíróként és rendezőasszisztensként dolgozott első játékfilmje, az Amelyik kutya ugat, az nem harap (2000) bemutatása előtt. A gazdatest (2006) című szörnyfilm, amely minden idők legnagyobb bevételt hozó koreai filmjévé vált, mérföldkövet jelenetett a pályáján. A Snowpiercer az első angol nyelven forgatott játékfilmje. |
| Lucie Borleteau
1980-ban született, a Paris 8 egyetemen folytatott filmes tanulmányokat. Azóta folyamatosan a filmkészítés területén dolgozik, belekóstolt a producerkedésbe, társforgatókönyvíró és rendezőasszisztens volt olyan alkotók mellett, mint Claire Denis, Arnaud Desplechin és Lou Ye, emellett színésznőként is feltűnt több filmben és színdarabban. Három rövidfilmet rendezett egész estés rendezői bemutatkozása, a Fidelio – Alice utazása (2014) előtt. |
| Nikias Chryssos
Heidelberg közelében született 1978-ban. Angliában film- és videoprodukciós szakon, a Baden-Württemberg Filmakadémián rendezőként tanult. A Kataskop Film nevű produkciós iroda alapítója – utóbbi égisze alatt készült el A bunkerbe zárva című első játékfilmje is. A filmet a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be 2015 februárjában. |
| Jemaine Clement
Új-zélandi komikus, színész és sokoldalú zenész, akit leginkább a Flight of the Conchords komikus duó másik feleként ismernek Bret McKenzie társaként. Játékfilmes rendezői debütálása a Hétköznapi vámpírok (2014), amit a mentornak és apafigurának tekintett Taikával közösen készített, tovább szélesítve ezzel kreatív munkakapcsolatukat. |
| Scott Cohen
Művész és filmrendező, New Yorkban él. Munkássága a különböző művészeti ágak közötti átjárást helyezi a középpontba – sokoldalú alkotó, aki egyaránt foglalkozik filmmel, fényképezéssel és dizájnnal. A világ különböző magángyűjteményeiben szétszórva található alkotásai egy „Befejezetlen ballada” című, költői narratíva részét képezik. |
| Nisan Dag
Török író és rendező, a New York-i Columbia Egyetemen végzett filmrendezőként. Animációs és élőszereplős rövidfilmjeit világszerte számos fesztiválon mutatták be. Az Esra Saydammal közösen rendezett Vízválasztó az első nagyjátékfilmje. |
| Yann Demange
1977-ben Párizsban született, de Londonban nőtt fel. Karrierjét koncertfilmek és zenészek promóciós anyagainak készítésével kezdte. A National Film and Television School hallgatója volt, 2007-ben pedig meghívást nyert a Berlinale Talent Campus-ra. Hulla-ház című ötrészes minisorozatát 2010-ben BAFTA-díjra jelölték, a Top Boy című sorozatért pedig 2013-ban a legjobb rendező kategóriában jelölték. A ’71 az első nagyjátékfilmje. |
| Alex Garland
1970-ben született Londonban, író, forgatókönyvíró és producer. Első regényét, A partot 1996-ban, 26 évesen publikálta, amely hatalmas siker lett, és később Danny Boyle készített belőle filmet Leonardo DiCaprio főszereplésével. Forgatókönyvíróként olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a 28 nappal később (2002), a Napfény (2007), a Dredd (2012) és az Ishiguró regényéből adaptált Ne engedj el! (2010). Az Ex Machina az első rendezése. |
| Ole Giæver
1977-ben született Tromsóban, Norvégiában. A stockholmi Konstfack Art Academy-n végzett 2005-ben. 2002 és 2007 között társrendezőjével, Marte Volddal együtt 260 rövidfilmet forgatott a „Play” nevű projekt keretében. Számos rövidfilmet rendezett, köztük a díjnyertes Tommy-t (2007) és a 45 perces Sommerhusetet (Summers Past) (2008). 2011-ben jelentkezett Fjellet (The Mountain) című első nagyjátékfilmjével. |
| Richard Glatzer
Glatzer és Westmoreland 1995-ben ismerték meg egymást, majd 2013-ban kötöttek házasságot. A páros 2006-ban Sundance-történelmet írt, amikor Quinceañera című filmjükkel elnyerték a zsűri nagydíját és a közönségdíjat is. További közös filmjeik a The Fluffer (2001) és a The Last of Robin Hood (2013). Glatzer, akit 2011-ben diagnosztizáltak ALS betegséggel, 2015 március 11-én, 63 évesen hunyt el. Betegsége és a rendkívüli fizikai nehézségek ellenére a Megmaradt Alice-nek befejezéséig minden nap személyesen jelen volt forgatáson. |
| Chad Gracia
Közel 20 évig dolgozott a New York-i színházi életben producerként, dramaturgként és drámaíróként, főként verses darabokra koncentrálva. Munkáit az Egyesült Államok és Európa számos városában színre vitték. Társírója a sumér eposzon alauló Gilgames című drámának, emellett régre visszanyúló munkakapcsolata van az amerikai verses színdarabokat jegyző Kirk Wood Bromley-val is. Az Orosz harkály az első filmje. |
| Gabriele del Grande
1982-ben született Luccában, Olaszországban. Író, szabadúszó újságíró. 2006-ban megalapította az európai bevándorlási politika áldozataival foglalkozó Fortress Europe nevű weboldalt. 2011 óta rendszeres tudósítója az Arab Tavasz, a líbiai és szíriai háborúk eseményeinek. |
| James Hall
Edward Lovelace és James Hall a neves Bournemouth Film School-on végeztek 2006-ban. A Pulse Films számára forgattak zenés videoklipeket, mielőtt elkészítették első filmjüket, az amerikai DIY indie zenei szintérről szóló Werewolves Across Americá-t (2010). 2012-ben a Part of Me producerei voltak, amely Katy Perry, a világhírű popsztár életébe engedett bepillantást, és bemutatása után minden idők negyedik legnagyobb bevételt hozó zenei dokumentumfilmje lett. |
| Ning Hao
1977-ben született Kínában. Látványtervezést tanult a Sanhszi Taiyuan Filmiskolában, majd a Pekingi Művészeti Egyetemen tanult tovább. 2003-ban operatőrként végzett a Pekingi Filmakadémián a Csütörtök, szerda című rövidfilmjével. |
| Don Hertzfeldt
|
| Øyvind Holtmon
|
| Gabe Ibáñez
1971-ben született. Képtudományt tanult a Complutense Egyetemen Madridban, ahol megalapította az Expio nevű, számítógéppel létrehozott képek fejlesztését és kutatását célzó úttörő társaságot. A digitális utómunka területén dolgozott 3D-s modellezőként és vizuális effektus-rendezőként, később pedig reklámfilmeket is rendezett. 2006-ban készítette első rövidfilmjét Máquina (Gép) címmel, 2008-ban pedig első játékfilmjét, a Hierrót. |
| Evan Johnson
Író és filmkészítő, Winnipegben él. 2009 óta dolgozik Guy Maddinnel közösen. |
| Hammad Khan
1975-ben született, pakisztáni rendező és forgatókönyvíró. Három, világszerte bemutatott rövidfilmje számos elismerésben részesült. Első játékfilmjét, a Slackistánt, a pakisztáni kormány betiltotta, profán beszédet és alkoholfogyasztást ábrázoló jelenetei miatt. Az Anima State sorsa jelenleg is bizonytalan. |
| Le-Van Kiet
1980-ban született, vietnami-amerikai rendező és író. A University of California Los Angeles (UCLA) filmiskoláján végzett. 2006-ban forgatta első nagyjátékfilmjét, a Dust of Life-ot. Következő filmje, House in the Alley (2012) az első vietnami horrorfilm volt, amely moziforgalmazásba került az Egyesült Államokban. |
| Andrew Leavold
1995 és 2010 között Ausztrália legnagyobb kultfilm-kölcsönzőjének, a Trash Videónak a tulajdonosa és vezetője volt. Emellett filmrendező, publikált akadémikus szerző, kutató, fesztivál-kurátor, zenész, TV-s személyiség, mindezeken túl pedig az alacsonyabb presztízsű zsánerfilmek megátalkodott és kielégíthetetlen rajongója. |
| Kristian Levring
1957-ben született, író és rendező. Vágóként végzett a Dán Nemzeti Filmiskolában, de rövidesen a rendezés felé fordult. 1988-tól reklámfilmek rendezőjeként fut be sikeres nemzetközi karriert. A Dogma 95 mozgalom 1995-ös elindítói közé tartozott. Következő projektje a Detroit munkacímű horrorfilm, melynek Lars von Trier írja a forgatókönyvét. |
| Ye Lou
1965-ben született Sanghajban. A Pekingi Filmakadémián végzett 1989-ben rendezőként. 1993-ban készítette első játékfilmjét, a Weekend Lovert. Filmjeit rangos nemzetközi fesztiválokra válogatták be (Cannes, Velence, Berlin), és számos díjat nyertek. |
| Edward Lovelace
Edward Lovelace és James Hall a neves Bournemouth Film School-on végeztek 2006-ban. A Pulse Films számára forgattak zenés videoklipeket, mielőtt elkészítették első filmjüket, az amerikai DIY indie zenei szintérről szóló Werewolves Across Americá-t (2010). 2012-ben a Part of Me producerei voltak, amely Katy Perry, a világhírű popsztár életébe engedett bepillantást, és bemutatása után minden idők negyedik legnagyobb bevételt hozó zenei dokumentumfilmje lett. |
| Yang Lu
A Pekingi Filmakadémián végzett filmrendezőként. A Pengék testvérisége a harmadik játékfilmje a My Spectacular Theatre (2010) és az A Motor Home Adventure (2012) után. |
| Guy Maddin
Kandai művész, forgatókönyvíró, filmkészítő és producer. Több mint tíz játékfilmet és számtalan rövidfilmet rendezett. Munkái számos elismerésben részesültek, köztük a My Winnipeg (2007) a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) elnyerte a legjobb kanadai film díját. |
| Michael Madsen
Konceptuális művész, író, rendező. Fontosabb munkái közé tartozik Az örökkévalóságig (2010) című díjnyertes dokumentumfilm, valamint a Wim Wenders által kezdeményezett A kultúra katedrálisai (2014) című 3D-s antológiafilm egy epizódja (A Halden börtön). Madsen emellett számos nagynevű egyetemen tart vendégelőadásokat szerte a világban. |
| Carlos Marques-Marcet
Spanyol producer, vágó, író és rendező. Barcelonában született és nőtt fel. Filmkészítőként korán rátalált a saját hangjára – már harmadik rövidfilmjével, mindössze 19 évesen meghívást nyert a Berlinale Talent Campus-ra. A La Caixa ösztöndíj keretében Los Angelesben folytatta tanulmányait az UCLA mesterképzésén. A 10 000 km az első játékfilmje. |
| Hitoshi Matsumoto
Komikus, rendező, esszéista, első sorban a japán Downtown komikus duó tagjaként ismert, ahol Masatoshi Hamadával, untermanjával szemben övé a „vicces” karakter. Filmkészítőként valódi renegát, aki szembemegy mindenféle szabállyal és konvencióval. A filmvilágba a Big Man Japan című kaiju-paródiája robbantotta be 2007-ben, amelyből jelenleg hollywoodi remake készül. |
| Morgan Matthews
Brit producer és rendező. 2008-ban BAFTA díjat nyert The Fallen című filmjével a legjobb rendező kategóriákban, filmjét pedig a legjobb dokumentumfilm kategóriában is jelölték. Több mint tíz éves, elismert dokumentumfilmes tevékenysége után 2014-ben az X+Y-nal játékfilm-rendezőként is debütált. |
| Aaron Scott Moorhead
Moorhead a floridai Tarpon Springs-ben nevelkedett. Már gyerekként VHS-re forgatott filmeket, az első egészestés filmje rendezésekor még csak 19 éves volt. Imádja a kockázatot vállaló, nem alibiző filmeket. Az FSU Film School elvégzése óta a filmkészítés vizuális oldalával foglalkozik, dolgozott operatőrként, rendezőként, fénymegadóként és vizuális effektekért felelős szakemberként is. |
| April Mullen
April Mullen korábbi munkái között szerepel a Hajnali hullák, amely az első teljes egészében sztereoszkópikus kanadai 3D játékfilm volt. Mullen a díjnyertes produkciós cég, a WANGO Films társalapítója. Jelenleg következő játékfilmje és egy nyolcrészes tévésorozat előkészítésén dolgozik. |
| The Maw Naing
1971-ben született burmai költő, performansz-művész, festő, filmkészítő. Burmai irodalmat és informatikát hallgatott, majd filmes tanulmányokat folytatott a Yangon Film School és a prágai FAMU hallgatójaként. Költeményei gyakran szerves részét képezik installációinak, performanszainak és filmjeinek, amelyeket számos díjat nyertek világszerte. A szerzetes az első nagyjátékfilmje. |
| Afia Nathaniel
Afia Nathaniel informatikusból lett filmkészítő, aki előszeretettel feszegeti a narratív film határait. A Columbia Egyetem filmes mesterszakának adjunktusaként fiatal amerikai és pakisztáni filmes diákokat mentorál. A World YWCA nevű nemzetközi nonprofit nőjogi szervezet munkatársaként fontos beszédeket tartott a nők elleni erőszakról, valamint a művészek társadalmi változásokban játszott aktív szerepéről. A Dukhtar (2014) az első nagyjátékfilmje. |
| David Oelhoffen
Francia író, rendező. Számos rövidfilmet rendezett játékfilmes debütálása, a 2007-es, Cannes-ban bemutatott Nos retrouvailles előtt. A Távol az emberektől a második játékfilmje. |
| Joshua Oppenheimer
1974-ben született Texasban. Több mint tíz éven át foglalkozott halálbrigádokkal és áldozataikkal, hogy megvizsgálja a politikai erőszak és társadalmi megjelenése kapcsolatát. Az ölés aktusa című dokumentumfilmjével, melyet Dusan Makavejev „tökéletes, egyedülálló mesterműnek” nevezett, világszerte figyelmet keltett 2012-ben. |
| Mike Ott
1977-ben született, rendező és forgatókönyvíró. A California Institute of the Arts-on tanult, játékfilmjei számos díjat nyertek nemzetközi fesztiválokon. Jelenleg filmrendezést tanít a University of Southern California (USC) hallgatóinak. |
| George Ovashvili
1963-ban született a Szovjetunióban. A Grúziai Állami Színház- és Filmművészeti Intézetben tanult, majd a New York Filmakadémia Los Angeles-i kampuszán. Egyaránt forgat játék- és dokumentumfilmeket, melyek közül többnek producere is volt. Első játékfilmje, a Túlparton (2009) közel ötven díjat nyert, az Európai Filmakadémiától pedig az Év Európai Felfedezetttje kategóriában kapott jelölést. |
| Jafar Panahi
1960-ban született az iráni Mianehben. Az iráni új hullám kulcsfigurája, napjainkban az iráni független film egyik legfontosabb rendezőjeként tekintenek rá. Noha hazájában több filmjét betiltották, a nemzetközi kritika zajosan ünnepelte alkotásait, és számos fontos díjat nyertek. 2010-ben „rendszerellenes propaganda-tevékenység” vádjában bűnösnek találták, amiért 20 évre eltiltották a filmkészítéstől, és az országot sem hagyhatja el. |
| John Pirozzi
John Pirozzi elsősorban operatőrként ismert, többek között Patti Smith és Leonard Cohen filmjein is dolgozott; rendezőként a Sleepwalking Through the Mekong című, szintén Kambodzsában forgatott zenés dokumentumfilmjével debütált 2007-ben, amely a kaliforniai Dengue Fever rockbanda első kambodzsai turnéját rögzítette. Emellett számos videoklipet rendezett, olyan zenészeknek és zenekaroknak, mint a Queens of the Stone Age, a Calexico, Vic Chesnutt és Victoria Williams. |
| Laura Pointras
Dokumentumfilmes, újságíró, művész. Filmjeit világszerte számos fesztiválon mutatták be, amelyekért újságírói munkássága mellett nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesült. A Yale és a Duke University filmes oktatója volt, tagja a Freedom of the Press Foundation-nek. Glenn Greenwald és Jeremy Scahill mellett a The Intercept híroldal társalapítója. |
| Kelly Reichardt
1964-ben született, a floridai Miami-Dade Country-ban nőtt fel. Már gyerekkorától érdeklődött a fényképezés iránt. Mesterfokozatát a bostoni School of the Museum of Fine Arts-on szerezte, majd 1988-ban New York-ba költözött, ahol máig is él. Az elmúlt tíz évben Reichardt az amerikai független film egyik legkarakteresebb alkotójává nőtte ki magát. Az amerikai vidék motívumai és az utazásnarratívák egész munkásságát átszövik. |
| Ronnie Sandahl
1984-ben született, író és rendező. Első hazai sikerét 22 évesen érte el egy nagy visszhangot kiváltó regénnyel. Számos rövidfilmet rendezett első nagyjátékfilmje, az Underdog előtt. |
| Peter Sattler
Az indianai Lafayette-ben született. A North Carolina School of the Arts-on filmrendezőként végzett. Vizsgafilmjét, a Newtont (2001) diák-Oscar-díjra jelölték. A Camp X-Ray az első nagyjátékfilmje. |
| Esra Saydam
Török rendező, író, producer. Isztambulban nőtt fel, majd később az Egyesült Államokba költözött, hogy filmkészítői karriert folytasson. Rövidfilmjeit számos fesztiválra válogatták be. A Nisan Daggal közösen rendezett Vízválasztó az első nagyjátékfilmje. |
| Albert Shin
Koreai-kanadai felmenőkkel rendelkezik, a York University-n tanult filmkészítést. Producere volt többek között a Day of John (2005) című díjnyertes rövidfilmnek, valamint a Krivina (2012) című játékfilmnek. Az egyetem befejezése után Igor Drljacával, korábbi hallgatótársával megalapította a TimeLapse Pictures produkciós irodát Torontóban. A cég első munkája Shin bemutatkozó játékfilmje, a Point Traverse (2009) volt. |
| Inuk Silis Høgh
1972-ben született Qaqortoqban, Grönlandon. A University of Bristol és a koppenhágai Royal Danish Academy of Fine Arts hallgatója volt. Számtalan nemzetközi művészeti kiállításon szerepelt munkáival és installációival. 1999-ben rendezte Sinilluarit című első rövidfilmjét, amelyet több mint húsz fesztiválon vetítettek világszere. A Sumé – A forradalom hangja az első egészestés dokumentumfilmje. |
| Wojtek Smarzowski
A lengyelországi Korczynában született 1963-ban, a krakkói Jagelló Egyetemen tanult filmkészítést. Napjainkban a legnépszerűbb lengyel rendezők egyike, akinek filmjei a lengyel identitás kérdéseit és kulcsfontosságú társadalmi problémákat feszegetnek. |
| Peter Strickland
1973-ban született, az angliai Readingben nőtt fel. Író, rendező, experimentális zenész. Első játékfilmje, a Varga Katalin balladája a Berlini Filmfesztivál Ezüst Medve-díját nyerte a hangmérnöki munkáért. A The Duke of Burgundy a harmadik játékfilmje. |
| Jukka-Pekka Valkeapää
1977-ben született a finnországi Porvoo-ban. Helsinkiben tanult filmrendezést. Valkeapää-t 2005-ben beválasztották a cannes-i Cinéfondation rezidencia programjába, ennek keretében kidolgozhatta a Látogató forgatókönyvét, amelyből később rendezői bemutatkozása készült 2008-ban. A Megléptek (2014) a második játékfilmje. |
| Taika Waititi
Elismert művész, komikus, író, színész és rendező. 2005-ben szerzett nemzetközi hírnevet, amikor Two Cars, One Night (2004) című rövidfilmjét Oscarra jelölték. Miután Jemaine szerepelt Waititi első játékfilmjében, a Sas kontra cápában (2007), Taika bekerült az HBO sikersorozata, a Slágermájerek írói és rendezői közé. Azóta is rendez az ABC-nek, az MTV-nek és más hárombetűs tévétársaságoknak. |
| Wash Westmoreland
Glatzer és Westmoreland 1995-ben ismerték meg egymást, majd 2013-ban kötöttek házasságot. A páros 2006-ban Sundance-történelmet írt, amikor Quinceañera című filmjükkel elnyerték a zsűri nagydíját és a közönségdíjat is. További közös filmjeik a The Fluffer (2001) és a The Last of Robin Hood (2013). Glatzer, akit 2011-ben diagnosztizáltak ALS betegséggel, 2015 március 11-én, 63 évesen hunyt el. Betegsége és a rendkívüli fizikai nehézségek ellenére a Megmaradt Alice-nek befejezéséig minden nap személyesen jelen volt forgatáson. |
| Ryan Wise
Rendező, producer, író és vágó, az Emmy-jelölt Sam Has 7 Friends (2006) and Prom Queen (2007-2012) websorozatok társalkotója. Dokumentumfilmeken végzett díjnyertes vágói munkája mellett (The Green Rush, 2008, Why We Ride, 2013), többek között Michael Eisnerrel és McG-vel is dolgozott közösen. |